I. Támogatjuk a nyugdíjasokat érintő (az elmúlt években elért) állami gondoskodási intézmények fennmaradását (nyitottak vagyunk a határértékek aktualizálásáról, a jogosultsági feltételek pontosításáról, a jogosultsági feltételek enyhítéséről való konzultációra):

• 13. havi ellátás folyósítása – változatlanul? – egyenlő nagyságú összegben? – felűről korlátozva? – differenciáltan? 
• „nők 40” – szolgálati idő és a jogosultsági idő pontosítása
• évelejei nyugdíjemelés – a tervezet fogyasztói áremelkedésnek megfelelően? – vegyes indexálással? – év közbeni kiegészítések?
• nyugdíjprémium folyósítása – a meghatározott feltételek teljesülése esetén – a határértékek valorizálása.
• nyugdíjkorhatár elérése utáni további munkavégzés preferálás (0,5 %/hó)
• nyugdíjba vonulás utáni munkavégzés esetén – közterhek elengedése (közszolgáltatásban?)
• meglévő utazási, kulturális, sport stb. kedvezmények további fenntartása–összehangolása, pontosítása,
• az egészségügyi ágazatban az elrendelt túlóra pluszként beszámít a szolgálati időkeretébe – más ágazatoknál is,
• meghatározott számított életkereset felett, életbe lépő degresszió fenntartása – értékek aktualizálása
• a BTK-ban körülírt, egyes, az idős emberek sérelmére elkövetett cselekmények minősítése – felülvizsgálata, szigorítása
• a méltányossági nyugdíj megállapítása, emelése és segély intézményének fenntartása – a keret növelése
• közérdekű nyugdíjas szövetkezetek lehetőségének a fenntartása
• nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) lehetőségének fenntartása – feltételek enyhítése
• az öregségi nyugdíjkorhatár lépcsőzetes 65 évre történő emelésének 2021-re való befejezése
• nagyszülői GYES lehetőségének a fenntartása – feltételek enyhítése

II. Kezdeményezzük a nyugdíjasok biztonságának növelése és kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében:

–       Az év elejei nyugdíjemelésnél a vegyes indexálás (svájci indexálás) bevezetése

                 Alkalmazható technikák:

• a várható fogyasztói áremelkedés és a várható keresetnövekedés figyelembevétele
• a várható fogyasztói áremelkedés és a várható GDP növekedés figyelembevétele
• a két figyelembe vett komponens egymáshoz viszonyított arányának változatai
• az érintett nyugdíjas csoport részére azonos metodika alkalmazása
• az érintett nyugdíjas csoporton belül a juttatásaik szerinti differenciálással (% -os, de minimum, ill. maximum)
• az érintett nyugdíjas csoporton belül az életkor és a nyugdíjba vonulás évek szerinti differenciálással

–      Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők részére egyszeri nyugdíjemelés (nyugdíjkorrekció) biztosítása

   Alkalmazható technikák:

• 2023. január 1-től nem lehet megállapítani „?” e Ft -nál alacsonyabb korbetöltött teljes jogú nyugdíjat
• az alacsony nyugdíjfolyósításban érintetteknél az egyéb jövedelmüknek a figyelembevétele
• a figyelembe vett összes jövedelem alapján lépcsőzetes és differenciált emelés alkalmazása

• A nyugdíjba vonuláskor megállapított nyugdíjak közötti különbségek további növekedésének a megakadályozása

   Alkalmazható technikák:

• a nyugdíjkorhatárt elérő személy tovább dolgozásakor a kiemelkedő preferencia csökkentése (0,5 %/hó)

1997. évi. LXXXI. tv. 21. § 2-3 pontja

• a nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításkor a degresszió szigorítása
• a számított szolgálati idő arányosságának módosítása
• a valorizációs szorzó mértékének módosítása
• a állami nyugdíjplafon bevezetése
• az évelejei nyugdíjemelés megfelelő módszerének (lásd. 1 pont) alkalmazása 
• KSH „A különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tartott jövedelem” figyelembe vétele  

STADAT 14.1.1.11. 

• A méltányossági alapú nyugdíj megállapítása, emelése és az egyszeri segély keretének megduplázása

       Alkalmazható technikák:

• a központi költségvetési törvényben az öt éve változatlan méltányossági keret megemelése

(Megállapításnál: 200 mill. Ft, emelésnél: 800 mill. Ft, segélynél: 600 mill. Ft)

• az elmúlt években a beadott igények kb. felét lehetett kielégíteni, a keret kimerülése miatt 
• az igényjogosultság feltételeinek módosítása

• A szociális jogok (ide tartozik a nyugdíj kérdése is) érvényesülése érdekében létre kell hozni az idősek önkéntes

szervezetei és a kormány képviseletének az egyeztető, együtt – döntési intézményét  

(pl.: Országos Idősügyi Köztestület)

Alkalmazható technikák

• a 2006.évi LXV törvény 8.§ alapján jelenleg 26 országos köztestület tevékenykedik
• a közösen elfogadott feladatok, programok és intézkedések végrehajtásában való közreműködés 

–      Otthoni ápolási kapacitás (ápolási díj emelése, szociális ellátások összehangolása) növelése, nappali ellátások, idősklubok férőhelyeinek és szakszemélyzet létszámának bővítése

–      Az idősek életkörülményeire hatással lévő ügykörökkel kapcsolatos információk és szolgáltatások nyújtására alkalmas intézményrendszer kiépítése (Szenior információs és szolgáltató irodák: nyugdíjjal, közbiztonsággal, fogyasztóvédelemmel, betegjoggal, pályázatokkal, önkéntes munkákkal, szabadidős lehetőségekkel, kedvezményekkel, ügyfélkapuval, stb. kapcsolatos információk és ügyintézés)

III. Kezdeményezzük, hogy a nyugdíjkorhatár előtt lévők számára a nyugdíjrendszer biztonsága, kiszámíthatósága érdekében:

–    Rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének biztosítása (bónusz – malusz rendszer)

               Háttér: 

• Jelenleg, a nyugdíjkorhatárt elérők, a nyugdíjba vonulás helyett szabadon vállalhatnak további munkát – 0,5 %/hó 
• Jelenleg, a nyugdíjba lévők, szabadon vállalhatnak további munkát (kivéve: a közszolgáltatásban) – közteher nélkül
• Nők esetén jelenleg választhat az egyén, hogy igénybe veszi-e a „Nők 40” lehetőségét, vagy tovább dolgozik

–    Társadalombiztosítás részére befizetett összegről és a figyelembe vett szolgálati időről évenkénti tájékoztató küldése az állampolgárok részére

             Háttér: jelenleg az ügyfélkapun keresztül az egyén figyelemmel követheti a befizetések tényét és összegét

• A számított szolgálati időn túl a munkavállalóknál kiegészítő szolgálati időt keletkeztessen a többletmunka

Háttér: 1997. évi LXXXI tv. 43/A pontja – jelenleg csak az egészségügyi ágazatban

• A megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset esetén a degresszió aktualizálása

Háttér: 1997. évi LXXXI tv. 27.§ 11. pontja – jelenleg 372 e feletti összeg 90 %-át., 421 e felett összeg 80 %-át

• Az öngondoskodást/önkéntes nyugdíj-megtakarítást állami kedvezményekkel való támogatása, ösztönzése

Háttér: 

• 1997. évi LXXXII. tv a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíj-pénztárakról
• 2005. évi CLVI. tv a nyugdíj-előtakarékossági számlákról
• 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

• Komplex és összehangolt egészségügyi – szociális stratégia és intézményrendszer kialakítása az egészségben eltöltött évek érzékelhető növelése érdekében.

Háttér: az egészségben eltöltött idő: férfiak esetén: 60,4 év, nők esetén 61,8 év

              férfiak 38 %-a nem éri meg a nyugdíjba-vonulás korhatárát

IV. A szükségessé vált  átfogó nyugdíjrendszer korrekciójának előkészítése érdekében – a XXI. században jelentkező új  jelenségek figyelembe vétele miatt – szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, konzultációkat kezdeményezünk. 

      Eldöntendő stratégiai kérdések:

• annak az elvnek az érvényesítése, hogy az idősek a társadalom egyik erőforrásai és nem terhei

• nyugdíjrendszerben a szolidaritási vs. biztosítási elv érvényesülése (AB határozatok)
• nyugdíj megállapításakor/folyósításánál: bruttó vs. nettó érték figyelembevétele
• nyugdíj a szociális jogok vs. alapvető emberi jogok kategóriájába tartozik
• a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának a fókusza: termékenység vs. termelékenység
• munka fogalmának pontosítása: alkalmazásban lévő vs. értékteremtő tevékenységet végző
• szabályozási tárgykőr: sajátjogú öregségi nyugdíjasok és/vagy nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok kezelése
• adót vs. járulékot fizetnek az állampolgárok és a jogi személyek (jelenleg 52 jogcímen kell „adót” fizetni)
• költségvetés egészéért vs. „Nyugdíjbiztosítási Alapért” felel a Kormány (SZOCHO 2022-től 13 %)
• a költségvetésből a sajátjogú nyugdíjakra és/vagy nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságokra fordított összeg arányának beállítása (jav.: GDP 7 % ill. 10 %)
• juttatás megállapításakor a referencia pont: összes megszerzett jövedelem vs. csak a költségvetésből folyósított nyugdíj összege
• nyugdíj célja: korábbi bér/kereset/jövedelem pótlása vs. tisztes megélhetés biztosítása 

     (szociális kiegyenlítő mechanizmus: települések közötti, illetve az azonos életutat bejáró egyének, továbbá a nők és férfiak között)

• a mediánnyugdíj és medián nettó keresetek arányának beállítása (jav.: minimum 60 %)

• a tévesen „minimál-nyugdíjnak” nevezett, gyakorlatban „szociális vetítési alapként” viselkedő tétel újra pozicionálása és a szükséges mértékű karbantartása.
• három-pilléres nyugdíjrendszer kialakítása (időskori alapjuttatás, munkaviszonyhoz kötött nyugdíj,valamint az önkéntes/öngondoskodó nyugdíj)
• ápolásbiztosítási rendszer bevezetése (gondoskodási rendelvény)
• az idősek otthonai férőhelyeinek jelentős bővítése – hazai és külföldi tőke vs. költségvetési szerepvállalás

V. Figyelembe veendő plusz témák (civil szervezetek és nyugdíjszakértők felvetései alapján)

• Rokkantnyugdíjasok helyzetének rendezése (státusz, korábbi hibás döntés miatti kárpótlás)
• A szolgálati nyugdíjban részesültek helyzetének rendezése (AB döntés, ígéretek)
• Létrehozzuk az „Idősek Jogainak Biztosa” intézményét
• Biztosítjuk, hogy az állami nyugdíj-kiegészítés feltételeinek fennállása esetén, negyedévenként legyen a megemelt összeg folyósítása
• A ciklus ideje alatt a 65 éves nyugdíjba vonulás korhatára növelésének elutasítása
• Biztosítjuk, hogy a jogszerző halála esetén a fel nem vett ellátás utalása az arra jogosult részére automatikusa megtörténjen.
• Felmondjuk a Magyar-Szovjet szociálpolitikai egyezményt, (1963. évi 16. törvényerejű rendelet) amely jogalapot teremt az „Ukrán-nyugdíj biznisz” lehetőségéhez.
• Kialakítjuk és biztosítjuk az élethosszig tartó tanulás intézményrendszerét.
• A nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel, minden személy jogosult egy, az általa kiválasztott szakképesítést adó felnőttképzésen részt venni – állami ösztöndíjjal – szolgálati idő beszámítással.
• Előírjuk, hogy az idősek otthonaiban az egyéni hozzájárulási díj mértékének a növekedése (azonos szolgáltatás mellett) nem haladhatja meg az évelejei központi nyugdíjemelés mértékét
• Kezdeményezzük az „életjáradékot – lakásért” gyakorlat jogi rendezését és a mai félrevezető gyakorlatok megszüntetését.
• Áttekinthetővé tesszük és egyszerűsítjük a nyugdíjasokat megillető (kulturális, sport, utazás stb.) állami kedvezmények rendszerét   
• Biztosítjuk, hogy az SZJA 1 %-át az adózó a saját szülei részére is felajánlhassa
• Bevezetjük a fényképes nyugdíjas igazolványt, a jogi státuszuk valamint a nyugdíjasoknak járó kedvezmények jogosultságának igazolására. (Hazai és külföldi szolgáltatók előtt.)